2022.09.27., kedd - Adalbert
Zalaegerszeg: 13o - 13o
Az ország 19 megyéjében

A honvédelmi miniszter nem zárta ki, hogy magyar katonákat küldenek Ukrajna területére

frisshirek.hu, 2022. augusztus 11. - 16:30
A honvédelmi miniszter nem zárta ki, hogy magyar katonákat küldenek Ukrajna területére
Nagyon furcsa, és valószínűleg direkt nem egyértelmű választ adott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy írásbeli kérdésre tegnap.

A katonacsaládból származó tárcavezető nyilvánvalóan tisztában van a hadtudományi fogalmakkal. A honvedelem.hu például külön kiemeli, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tartalékos századosként éveken át különféle beosztásokban szolgált a Magyar Honvédség alakulatainál. 2014-ben a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnökévé választották, majd londoni nagyköveti kinevezése után a szövetség társadalmi elnöke lett. Szolgálataiért 2016-ban a Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozata kitüntetésben részesült.

Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője az alábbi kérdésekkel fordult a honvédelmi miniszterhez:

Tervezi-e a kormány, hogy Ukrajna területére magyar honvédeket küld a következő négy hónapban?
Ha igen, milyen céllal, és mennyire szolgálja ez hazánk kimaradását az orosz-ukrán háborúból?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig Lukács László György felvetésére ezt válaszolta:

"Az írásbeli kérdésben foglaltakra vonatkozóan tájékoztatom, hogy a Kormány álláspontja változatlan: Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, hazánk nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre. A célunk az, hogy minél hamarabb megszülessen a béke."
Mi ebben az érdekes? Az, hogy"hazánk nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre".
Ez pedig egyrészt szemantikai szempontból sem válasz a feltett kérdésre, hiszen az a ténylegesen az Ukrajna területére küldött magyar honvédekre vonatkozott. Másrészt viszont a hadszíntér egy konkrét hadászati megnevezés, amit egy katonaviselt ember nagy valószínűséggel nem kever össze egy ország teljes területével.

Ha csak a fogalom legegyszerűbb értelmezését nézzük, akkor a hadszíntér "az a terület, amelyen a hadműveletek folynak; harctér".

A katonaföldrajz megkülönböztet országot, országcsoportot és hadszíntereket, és bár a hadszíntér fogalma a rakéta-nukleáris világháború lehetőségének időszakában kibővült, de a tárcavezető nyilván nem erre célzott, amikor ukrán hadszíntérről értekezett - olvasható az alfahir.hu oldalán. 
Itt és most a szavaknak van jelentősége, hiszen a szakirodalom szerint a különböző időszakok hadszínterei méretükben folyamatosan növekedtek - ez a hadtörténelemben végig megmutatkozó tendencia -, de ez még nem jelentette azt, hogy ne lettek volna bennük fontos földrajzi pontok.

A klasszikus hadszíntérfelfogás ugyanakkor a hadszínteret a háború területének egy részeként írja le, de olyan részként, amely egyfelől maga önálló egység, másfelől pedig része egy nagyobb egységnek. "Kis egész a nagy egészben" (Carl von Clausewitz hadtörténész).

Hogy érezzük a különbséget, létezik olyan fogalom is, hogy hátország; ez az országnak a hadműveleti és hadtápterület mögött fekvő része, amelyet - régebben - a harci tevékenység közvetlenül nem érintett, s ahol polgári közigazgatás működik.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szavai tehát még azt sem zárják ki, hogy magyar honvédek például egy békefenntartói misszió résztvevőiként átlépik az ukrán határt.

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf facebook oldala