Publicus: Egyre többen okolják Brüsszelt a drágulásokért
Átment a kormányzat üzenete arról, hogy ki a felelős a magas inflációért. A brüsszeli szankciók. Teszik ezt úgy, hogy az egész EU-ban sehol sem ilyen magas a drágulás mértéke – noha kézenfekvő lenne, hogy legalább a régióban legyen közel azonos az infláció szintje, ha máshol nem, hát a korábban földgáz- és kőolajigényét nagyrészt szintén Oroszországból fedező Csehországban és Szlovákiában - szemlézte a kutatást a telex.hu.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásA Népszava kérésére a Publicus intézet által készített felmérés szerint látványosan megugrott azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók felelősek az inflációért:
Decemberben a megkérdezettek 47 százaléka vélte így – 46 pedig ezzel nem értett egyet –, míg a február 28. és március 6. között készített felmérés szerint már 63 százaléknak volt ez a meggyőződése és csak 33 százalék vitatta, hogy a fő felelős Brüsszel.
A kutatásból az is kiderül, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazók ezt azért másként látják, de utóbbiak körében is jelentősen nőtt azoknak a száma, akiknek a kormány üzenetei igenis átmentek, 19-ről 26 százalékra ugrott a számuk. A kormánypártiak között pedig már az eddigi magas arány még nagyobbra emelkedett, 96 százalékra. A bizonytalanok körében is látványos a növekedés, 57 százalékban érzik úgy, hogy a brüsszeli szankciók tehetnek a gondok nagy részéről.
A felmérés megállapítja azt is, hogy a magyar társadalom nagy többsége szerint az áremelkedésért is a szankciók felelnek, és mindez a drágaság a kereskedők üzleti hozzáállásából fakad – azaz inkább kapzsiságot, semmint létező piaci folyamatokat látnak az infláció mögött.
A kormánynak egyedül a gazdaságpolitikáját nem sikerült elfogadtatnia, hiszen ennek elutasítottsága az ellenzékiek köréban az eddigi 96 százalékról 99 százalékra emelkedett. De persze a kormánypárti szavazók ezt is mindezt másként látják, 45 százalékról 32 százalékra zsugorodott a hazai gazdaságpolitikát helytelenítők aránya, és valamelyest csökkent a bizonytalanok körében is, ám az elutasítás még mindig magas: a decemberi 80 után jelenleg 76 százalék.
