Putyin és Kirill pátriárka a világ egyik legismertebb ikonjának épségét veszélyeztetik
Oroszország leghíresebb ikonjánál, Andrej Rubljov Szentháromságánál tartott liturgiát vasárnap több száz hívő előtt Kirill orosz pátriárka, egy nappal azt követően, hogy a kegytárgyat a Tretyjakov Képtárból átszállították a Megváltó Krisztus Katedrálisba.
A frisshirek.hu, az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérünk, támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásAz 15. századi ikont Vlagyimir Putyin elnök személyes utasítására,
különleges üveg védőkapszulában helyezték el székesegyházban, az ortodox Szentháromság vasárnapja előestéjén. Rubljov Szentháromságát az 1920-as évek óta őriztek Tretyjakovban, és
a döntés, amelynek értelmében az egyház tulajdonába került, tiltakozást váltott ki muzeológusok körében.
A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a festmény túlságosan törékeny a szállításhoz és folyamatos gondozást igényel, hogy az állapota ne romoljon drasztikusan.
Kirill orosz pátriárka le is váltott egy magas rangú papot,
aki a kép gondozóinak pártjára kelt és azt tanácsolta, hogy az ikont továbbra is a Tretyjakov Képtárban őrizzék. Nem csitította a vitát az orosz ortodox egyházfő szombati kijelentése sem, amely szerint az ikon egy évig a székesegyházban marad, miközben a kulturális minisztérium és a galéria korábban egybehangzóan azt közölte, hogy a Szentháromságot, miután a hívők két hétig a székesegyházban tekinthetik meg, restaurátori műhelybe szállítják.
A Tretyjakov Képtár tavaly júliusában néhány napra kölcsönadta az ikont az orosz ortodox egyháznak, hogy "az orosz ortodox Rómában", Szergijev Poszad városban található Szentháromság-Szergij-kolostorban állítsák ki, ahol eredetileg is őrizték. A galéria később közölte, hogy
visszaszolgáltatása után a szentképen 61 negatív elváltozást találtak.
A döntés bírálói az ikon átengedését politikai indíttatású, az orosz ortodox egyháznak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatbani magatartását méltató gesztusnak tekintik.
Andrej Rubljov a legismertebb orosz ikonfestő, aki a 14-15. században alkotott, és akinek talán legismertebb műve a szóbanforgó Szentháromság kép.
A fogalom, amelyet a művész vászonra vinni próbált, az egyik legnehezebben megragadható, leginkább elvont és legbonyolultabb fogalma a kereszténységnek. Egyben éppen a szentháromságos istenkép az, amely a kereszténységet leginkább megkülönbözteti a többi vallástól, még a hozzá annyira közel álló zsidótól is. Nehezen megragadhatósága abból fakad, hogy rengeteg ellentmondást kapcsol magába, amit szóban épp olyan nehéz megfogalmazni, mint képen.
Rubljovnak azonban sikerült a sok ellentmondást számos elrejtett utalással egybeköltenie, ezért is magaslik ki a keresztény ikonográfiából. Az orosz ikonfestő képe alapmótívumául egy ősi, ószövetségi történetet vett alapul, amikor Ábrahám ősatyát három angyal meglátogatja. Ebbe a három angyalba költötte bele Rubljov különböző attribútumok megfestésével a szentháromság három isteni személyét. Ahogy az az ikonfestők munkáira jellemző, a képen egyetlen ecsetvonás sem üzenetérték nélküli, minden formának és színnek mély teológiai üzenete van.
Valaha, mielőtt a keresztény körében általános lett volna az írni-olvasni tudás, és rendszeresen olvashatták volna a Szentírást, így, képi nyelven közvetítették feléjük leginkább a hitet.
A kiemelt kép forrása: MTI / EPA / Szergej Ilnyickij