Kormányrendelettel minősítették katonai célúva a Déli Körvasút beruházást. E vonalszakaszon található a magyar vasúthálózat legfontosabb Duna-hídja, ahol a folyót keresztező vonatforgalom több mint 95 százaléka lebonyolódik. 

A Világgazdaság információi szerint az orosz–ukrán háború is rávilágított a vasúti infrastruktúra fontosságára és sérülékenységére, ezért akarják bővíteni a kapacitásokat. 

Minden vasútvonalnak vannak úgynevezett szűk keresztmetszetei, melyek az áteresztőkapacitást korlátozzák. Ezek általában a folyami átkelők és azok környezete. Rendkívüli helyzet esetén a vonatok félreállítására, megfordítására az állomásokon van lehetőség, ez indokolja, hogy nevesítésre kerüljön a teljes állomásköz mint szűk keresztmetszet.

A Honvédelmi Minisztérium megállapította, hogy nemcsak a hidak képeznek szűk keresztmetszetet, hanem az oda vezető vonalszakaszok is, hiszen egy ártéri hídszerkezet sérülése ugyanúgy korlátozza vagy gátolja az átkelést, mint a folyami hídé.

A mostani döntés ezen vonalszakaszok kiemelt kezelésére ad lehetőséget, így biztosítva a civil közlekedési rend fenntartása mellett annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a beruházások kivitelezése során a Magyar Honvédség által meghatározott, katonai szempontok is teljesüljenek.  

A stratégiailag kiemelt vasútvonalak és létesítmények a Déli összekötő vasúti Duna-híd mellett: 
   • Budapest–Angyalföld–Óbuda vonalszakasz, Északi vasúti Duna-híd
   • Budapest, Gubacsi vasúti híd
   • Bátaszék – Baja vonalszakasz, Bajai Duna-híd
   • Szolnok – Szajol vasútvonalszakasz, Szolnoki Tisza-híd
   • Tokaj – Rakamaz vonalszakasz, Tokaji Tisza-híd
   • Algyő – Hódmezővásárhely vonalszakasz, Algyői Tisza-híd

Fotó: Wolfy