2024.03.01., péntek - Albin
Zalaegerszeg: 13o - 13o
Az ország 19 megyéjében

Itt vannak a BIDF legizgalmasabb darabjai

Wolfy | 2024. január 28. - 10:00
Itt vannak a BIDF legizgalmasabb darabjai

A szombati megnyitó után ma indul be a jövő hét végéig tartó dokucunami.

Újságíróként nap mint nap szembesülünk a világ bajaival. Akármerre nézünk, erőszak, öldöklés, borzalmak. Hogy ezek közül mennyire tudjuk rányitni az olvasók szemét, az tőlünk is függ. De a napi hírversenyben sokszor épp a lényeg sikkad el, és az emberi tragédiákból csak számok és lecsupaszított tények maradnak. 

Ezért jók az olyan rendezvények, mint a Budapest International Documentary Festival (BIDF), ahol egy-egy téma sokkal emberközelibb nézőpontból mutatható meg, így jobban megérinti a nézőt. A kínálatban a föld összes szegletéből láthatók olyan bátor alkotások, amelyek készítői sokszor a halállal dacolva repítenek el a történések sűrűjébe. Nemcsak a fegyverropogást halljuk, hanem a szenvedő áldozatok hangját is, segítségükkel elevendenek meg a háborús beszámolók szikár sorai. 

Igyekeztem úgy csokorba szedni filmeket, hogy legyen köztük minden tűzfészekből egy-egy, hogy a pokol bugyrainak minél szélesebb körébe nyerhessünk bepillantást: az ukrajnai honvédő harcoktól, az izraeli terroron át az örmény népirtásig. 

Zsidó földalatti mozgalom nevű – mondjuk ki – terrorszervezet titkos terve a Sziklamecset felrobbantása volt. A muszlim világ szent helyének elpusztítása azonban egyenes út lett volna egy közel-keleti nukleáris háborúhoz, sőt, akár a harmadik világháborúhoz. Az izraeli titkosszolgálatnak négy évébe került, mire sikerült rács mögé juttatnia a főkolomposokat. Politikai, társadalmi és vallási nyomásra azonban mindegyikük börtönbüntetését minimalizálták, így a filmben már ők maguk mesélnek, ha tetszik, büszkélkednek rémtetteikkel. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy ezek a börtönből szabadult bűnözők mára a mainstream politikai elit részévé váltak Izraelben.

2001-ben a 8 éves Greta stockholmi otthonukban a tévében látta a 9/11-es terrortámadást, azt, ahogy a repülőgépek a World Trade Centerbe csapódnak. A következő években azután sokszor találkozott a médiában egy honfitársával, a diplomata Hans Blix-szel, aki a 60-as évektől a békéért harcolt. A világon mindenhova őt hívták, ahol „égett a ház”. 2003-ban Irakban az ENSZ ellenőreként Blix vezette a tömegpusztító vegyi és biológiai fegyverek utáni vizsgálatot. Bár nem találtak semmi erre utaló nyomot, az Egyesült Államok mégis háborút indított Szaddám Huszein rezsimje ellen. Óriási hiba volt – mondja az azóta filmrendezővé vált Grétának a diplomata, aki szerint nemcsak Irak szenvedett el egy semivel nem indokolható támadást, de a mai menekültáradat is innen gyökerezik.

Mojtaba, Hamzeh és Zar sok más sorstársukkal egyetemben olyan emberek, akiket Iránban bebörtönöztek és kényszervallatásnak vetettek alá. A dokumentumfilm rendezője szélsőséges kéréssel fordul hozzájuk: azt kéri tőlük, hogy őt magát vallassák úgy, mintha az Iszlám Köztársaság ügynökei lennének. Mindezt azzal az abszurdnak tűnő szándékkal, hogy az elkészült felvételeket a valódi vallatóknak megmutatva tükröt tartsanak eléjük, és lelkiismeretüket felébresszék. Egy másik emberen elkövetett erőszak élménye, ahogyan a szereplők a vallatóik fejével próbálnak gondolkodni, szembesíti őket saját határaikkal.

És van, akiben tényleg megszólal a lelkiismeret szava. Szíriában az Aszad-rezsim katonai rendőrségének fotósa volt az a férfi, aki a titkos archívumukból 27 ezer halálra kínzott civil fogoly fényképét lopta ki, és hozta nyilvánosságra 2014-ben. Ebben az esetben erősebbek a bizonyítékok, mint a nácik ellen a nürnbergi perben. A nemzetközi igazságszolgáltatás mégis tehetetlennek bizonyul a szír állami terrorizmussal szemben. Az áldozatok családjai, aktivistákkal és magával a botrányt kirobbantó katonaszökevénnyel együtt Európa-szerte állami bíróságokon próbálják elérni a bűnösök felelősségre vonását.

Az első világháború jó lehetőséget adott a török hadvezetésnek, hogy saját örmény kisebbségével leszámoljon. A férfiakat lemészárolták, a nőket karóba húzták, a gyerekeket az Eufráteszbe vetették. A 14 éves Aurora így veszítette el mindenkijét, saját megmenekülését is csak a szerencsének köszönheti. Amikor egyetlen életben maradt családtagja előkerítése érdekében az Egyesült Államokba utazik, újságíróktól kér segítséget. A történetében kasszasikert látva sztárt csinál belőle Hollywood, ahol 1919-ben a Lelkek árverése című film főszereplője és az amerikai történelem legnagyobb jótékonysági kampányának arca lesz. Bár az amerikai-török kereskedelmi érdekek felülírták az önálló Örményország megteremtésének támogatását, és emiatt elhallgatták a népirtást, Aurora nemrégiben előkerült időskori videóvallomása feleleveníti az akkori szörnyűségeket, és kimondja, hogy a zsidó holocaust sem történhetett volna meg, ha a világ már az első ilyen esetben határozottan fellépett volna az agresszorral szemben. 

Az Ukrajna elleni orosz támadást is a nácitlanítással igyekezett Putyin legitimálni. De beavatkozása következtében több millióan váltak földönfutóvá. Misa, a film lengyel rendezője egy furgonnal járja a háborúban álló szomszéd ország útjait, hátsó ülésén az orosz megszállás elől menekülő idősek, nők és gyerekek ülnek. Siratják hátrahagyott egyetlen tehenüket, emlékeznek legyilkolt szomszédaikra, és már elmenőben azt találgatják, mikor térhetnek vissza. Ölükben egyetlen szatyor, benne mindenük. Az ablakon át nézik lerombolt országukat. A súlyos megrázkódtatásokat átélt utasok hamarosan elérik a lengyel határt, és biztonságban lesznek, Misa viszont visszafordul, hogy tovább mentse az embereket.