2024.04.14., vasárnap - Tibor
Zalaegerszeg: 24o - 27o
Az ország 19 megyéjében

180 éve született Munkácsy Mihály

Wolfy | 2024. február 20. - 09:30
180 éve született Munkácsy Mihály

Ő volt az első nemzetközi hírű magyar festő.

Lieb Mihály 1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. Apját 1846-ban helyezték Miskolcra, ahol testvéreivel néhány gondtalan évet töltött. Hatévesen teljes árvaságra jutott, nevelésének feladata Békéscsabán élő nagybátyjára hárult, aki gyenge képességűnek tartotta, ezért az elemi iskola után asztalosinasnak adta, ahol éhezett, és ütötték-verték.

A segédlevél megszerzése után Aradra ment, de betegsége miatt vissza kellett térnie Gyulára nagybátyjához. A lábadozása során rajzleckéket vett, majd a tehetségét felismerő Szamossy Elek vándor portréfestő vette maga mellé. 1863-ban került fel a fővárosba, nevét Munkácsyra magyarosította, 1865-ben a Képzőművészeti Társaság támogatásának köszönhetően a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta, az 1860-as évek második felében állami ösztöndíjjal Münchenben, Düsseldorfban, majd Párizsban képezhette magát.

Első sikerét 1869-ben Az ásító inas című képpel aratta, a témát saját életéből vette. A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán Siralomház című képével: a Nyugat-Európában egzotikusnak számító, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. Hírnevét tovább erősítette a porosz-francia háború hatása alatt 1871-ben született Tépéscsinálók című alkotása. A sikereket kihasználva Párizsban telepedett le, és huszonkilenc évesen feleségül vette egy báró özvegyét. Ennek is köszönhetően a francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért, portréiért mesés honoráriumokat kért és kapott. Csodás palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze hétről hétre.

1881-ben festette legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel, 1884-re készült el a Golgota, s művészi hattyúdalaként 1895-ben az Ecce homo. A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott. Az első két óriásfestményt kiállították Amerikában is, ahol Munkácsy Kossuth Lajoséhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képeket meg is vásárolta egy amerikai üzletember, így a trilógiát még az alkotó sem láthatta együtt. Az Ecce homo hosszas hányattatás után került Magyarországra, 1924-től volt Debrecenben látható, a trilógiát is csak 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni. A magyar állam 2015-ben megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától a Krisztus Pilátus előtt című képet, majd 2019-ben Pákh Imre műgyűjtőtől a Golgotát is, a teljes trilógia ma a debreceni Déri Múzeumot gazdagítja.

A művészt az 1880-as évektől szifilisz kínozta, a lázas munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, kedélye romlott, a kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy az akkor épülő Országház számára megfesse a botrányt kavaró, monumentális Honfoglalást. Sokan azt furcsállták, hogy a honfoglaló vezéreket kortárs politikusokról mintázta, a szláv államok pedig dühödten támadták a képen ábrázolt, Árpád előtt meghajló szlávok miatt. Az olajfestmény csak 1929-ben került az eredetileg tervezett helyére, a Parlamentbe, ahol ma is látható.

A millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj, az sem jutott el a tudatáig, amikor elárverezték párizsi palotáját. A legnagyobb magyar festők egyike 1900. május 1-jén halt meg Németországban, a Bonn melletti Endenich elmegyógyintézetében. Budapesten állami temetést kapott, a Műcsarnokban felállított ravatalánál százezrek rótták le kegyeletüket, 2023-ban felújított síremléke a Fiumei úti Sírkertben található.

Munkáit olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum vagy a New York-i Metropolitan Museum of Art. Egyik leghíresebb és legnagyobb méretű alkotása, a Reneszánsz apoteózisa, a bécsi Szépművészeti Múzeum kupolacsarnokát díszítő csodálatos mennyezetkép, amelyen diszkréten a saját képmását is elhelyezte. Magyarországon legtöbb festménye a Magyar Nemzeti Galériában látható, Békécsabán Munkácsy Mihály Múzeum és emlékház működik. Születésének 180. évfordulója alkalmából Békéscsabán egész éves rendezvénysorozatot rendeznek, a Békéscsabai Jókai Színház pedig február 23-án mutatja be a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt.