2024.04.15., hétfő - Anasztázia, Tas
Zalaegerszeg: 16o - 16o
Az ország 19 megyéjében

Minden idők legdrágább magyar mozija lett az új Petőfi-film

Wolfy | 2024. március 15. - 09:00
Minden idők legdrágább magyar mozija lett az új Petőfi-film

Tények és vélemények a Most vagy soha! kapcsán.

A Most vagy soha! 6,8 milliárdos állami támogatást kapott, száz forgatási nap, egy év előkészítés és másfél év utómunka áll mögötte. A bemutató egy évet csúszott: a film eredetileg 2023-ban debütált volna a mozikban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján.

A Covid miatt nem tudtuk időben előkészíteni és leforgatni, pusztán ez az oka annak, hogy nem a Petőfi-emlékévben mutattuk be

– magyarázta a bizonyítványát Rákay Philip forgatókönyvíró a díszbemutatón, amelyen a stábon kívül a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos is részt vett.

A Most vagy soha! rólunk szól, a hőseinkről, a hazaszeretetről és a szabadságvágyról

– mondta Káel Csaba, aki szerint nagyon fontos a márciusi ifjakról, különösen Petőfiről filmet készíteni. Szente Vajk kreatív producer ehhez hozzátette, hogy mindenkinek megvan a maga elképzelése március 15-ről.

A politikai adok-kapok mindenesetre már elkezdődött a film kapcsán, sokan azt vetik a Nemzeti Filmintézet szemére, hogy kvázi kötelezővé teszik az iskolások számára a megtekintését. Az alkotók viszont azzal vádolják a baloldalt, hogy hangulatot kelt a mű ellen. Mindenesetre Rákay saját közösségi oldalán „szánalmas kreténeknek” nevezi a filmet támadó „libsiket”, a bemutatóhoz kapcsolódó ünnepi nagyinterjúban pedig a régi idők mozijára emlékezve így nosztalgiázik:

Akkoriban még a férfias John Wayne adott arcot az USA-ból vezényelt „kultúraváltásnak”, ma pedig szőrös, rózsaszín parókás, miniszoknyás transzakármik.

De kanyarodjunk vissza az új filmhez, amely egyetlen nap történetét meséli el, a forradalom előestéjétől március 15. éjszakájáig. Azt mutatja be, milyen lehetett ezt a forradalmi napot Petőfi és barátai szemszögéből átélni, egy közös ügyért harcolva. A reformkori Pest-Buda emblematikus helyszíneit felelevenítő másfél hektárnyi fóti díszletvárosban készült olyan óriásapparátussal (10 ezer statiszta, 6 ezer jelmez, 70 tagú zenekar), amire még nem volt példa a magyar filmgyártás történetében.

A monumentális díszletet a kezdetektől úgy tervezték, hogy még évtizedeken át tudja szolgálni a magyar filmeseket. Pető Beatrix látványtervező elképzelései alapján építették meg a korabeli budai és pesti utcákat, több száz lakással és bolttal. A valósághű kivitelezést hosszú hónapokig tartó kutatómunka előzte meg. A díszletben megépült a legendás Pilvax kávéház is, amely minden részletében – bútorok, tapéták, gázlámpák – pontosan megegyezik az eredetivel. A filmhez meg kellett még építeni a Duna-part egy szimbolikus részét is, megtűzdelve a rakpartok vámházaival, sőt a cselekmény még egy nyolcvan méter hosszú hajóhíd kivitelezését is megkívánta. A film egyik legösszetettebb látványeleme a piac, melynek felépítéséhez a kutatók megkeresték az összes korabeli mesterséget: például a drótos tótot, a Duna-víz árust, a szappanfőzőt. 

Rajzon, makettben, számítógépen akkor már több, mint egy éve dolgoztunk rajta, mindent kitaláltunk az utolsó szegletig, és egyszer csak ott állt előttem az egész készen: másfél hektár acél, fa és festék. A forgatás száz napja végig szó szerint embert próbáló volt. Olykor ezren is dolgoztunk a díszletben, negyven fok mesterséges napsütésben vagy szakadó műesőben, koszosan, sárosan, de mégis minden pillanat csodálatos volt, feltámasztottuk 1848-at

– emlékszik vissza Lóth Balázs rendező. 

A film az épített díszletváros mellett számos eredeti helyszínen is forgott: két hétig az 1848-as Pestet játszó Sopronban, ahol Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór Dohány utcai otthonát rekonstruálták. A budai várat alakító komáromi erődrendszerben és Esztergomban is forgattak, míg a Landerer nyomdát a Kincsem park egyik korhű épületben vették fel. 

Miután véget ért a közel egy évig tartó forgatókönyv-fejlesztés, a casting folyamata is hónapokat vett igénybe. Petőfié volt a legkritikusabb: minden magyar színész, aki csak kicsit is hasonlított a nagy költőre, meghívást kapott a szereplőválogatásra, míg végül a döntéshozók Berettyán Nándorban látták meg a számukra tökéletes főhőst.

Magyar filmben olyan különleges kaszkadőrmutatványokat sem láthatott még a közönség, mint a Most vagy soha! jeleneteiben: vannak benne közelharcok, támadó lovasok, vízi mutatványok és egy ablakon kizuhanós jelenet, amelynek vágatlanul kellett a filmbe kerülnie. A 19. századi pesti utcákon számtalan állat – kóbor kutyák és macskák, kecskék, lovak és tehenek – fordult meg, ők a film idomított statisztái.

A Most vagy soha! digitális trükkjei is forradalmiak a magyar filmgyártásban. A film ötszáznál is több különleges VFX-felvételt alkalmaz: a speciális effektusok, digitális filmtrükkök serege kellett, hogy a leghitelesebben keltsék életre az 1848-as Buda-Pestet. Ez a digitális filmtrükkmennyiség a film képanyagának majd 25%-át teszi ki, mivel számos utca, tér, emelet, tető csak digitálisan jöhetett létre. Jól jött a trükkszakemberek tudása a húszezres tömeg megteremtésénél is, de az akkoriban készülő Lánchíd pillérei és állványzatai is a digitális festők keze nyomán születtek meg. 

A kétórás hosszúságú film száznégy órányi forgatott anyagból lett összevágva, közel egyéves munkával. És noha még csak egy napja vetítik a mozik, Rákay Philip máris arról számolt be, hogy már készül a mohácsi csatát bemutató filmre, és azt szeretné, ha az olyan lenne, amilyen A rettenthetetlen volt.

Fotó: Wolfy