2024.04.14., vasárnap - Tibor
Zalaegerszeg: 25o - 25o
Az ország 19 megyéjében

Ma lenne 80 éves Szécsi Pál

Wolfy | 2024. március 20. - 09:30
Ma lenne 80 éves Szécsi Pál

Ő volt minden idők egyik legnépszerűbb hazai könnyűzenei előadója.

Szécsi Pál 1944. március 20-án született Budapesten, de még egyéves sem volt, amikor édesapját a második világháború alatt, 1945 januárjában agyonlőtték. Özvegyen maradt édesanyja gyermekeit nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált, Bécsig vele tartó legnagyobb lányát a pályaudvaron, két kisebb gyermekét Magyarországon hagyta. Pali nevelőszüleinél, Mezőtúron járt iskolába, később állami gondozásba került.

Tizenhat évesen otthagyta az iskolát, volt kabinos a Palatinus strandon, segédmunkás az Athenaeum Nyomdában, raktáros a Ruhaipari Tervező Vállalatnál. Felfedezése a véletlenen és egy vállalati bulin múlott, ahol a Divat Intézet egy munkatársa felfigyelt a jóképű, jó mozgású fiatalemberre, aki hamarosan az egyik legkeresettebb férfimanöken lett. Énekesi pályája sem indult másként: 1965-ben a Gellért Szálló szilveszteri divatbemutatóján kicsit énekelt is. Szép hangja értő fülekre talált, beajánlották az ismert énektanár Majláth Júliához, aki 1966-tól foglalkozott vele.

Tanítványa 1967-ben a Salgótarjánban megrendezett amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét, s tanárnője ajánlására elindult a Táncdalfesztiválon is, ahol második lett a Csak egy tánc volt című dallal. A televíziós közvetítés országszerte ismertté tette, bársonyos hangjával hamar az egyik legnépszerűbb hazai előadóvá, sármos, fiús-férfias megjelenésével a női rajongók bálványává vált. Olyan slágereket énekelt, mint a Kék csillag, az Egy szál harangvirág, a Kismadár, a Két összeillő ember, a Talán sok év után, a Kósza szél, A távollét, az Adagio, a Bús szívvel énekelni, a Gedeon bácsi, a Mint a violák, a Carolina és az Én édes Katinkám. Számos világslágert is műsorára tűzött, ezek szövegét ő ültette át magyarra. Az ő átdolgozásában lett Kósza szél a Sergio Endrigo által sikerre vitt L'Arca di Noé (Noé bárkája) című olasz slágerből.

Újító ötletekkel állt elő, vokálokat szervezett, ő fedezte fel Cserháti Zsuzsát, aki kezdetben mögötte vokálozott. Harmonikus mozgását, kiváló ritmusérzékét zenés színpadi darabokban is kamatoztatta, kisebb szerepekkel a filmvásznon is bemutatkozott. Tizenkét lemeze közül csak kettő jelent meg rövidre szabott élete során (Hagyjuk, szívem, 1971, Egy szál harangvirág 1973).

A hányatott gyermekkor okozta sebekre sem a szakmai siker, sem a rajongók szeretete nem jelentett gyógyírt. A magabiztosnak, lezsernek látszó énekes jó napjain kedves, kellemes, szeretetre méltó társasági ember volt, de máskor szorongás, depresszió és elkeseredettség gyötörte, feltételezések szerint bipoláris zavarral is küzdhetett. Magánéletében nem találta meg a tartós boldogságot. Megpróbálta felvenni a kapcsolatot anyjával, aki rideg hangú, angolul írt levélben zárkózott el fia viszontlátásától.

Még modellként, 18 évesen találkozott egy nála idősebb lengyel manökennel, Grazynával, akit feleségül is vett, de csak rövid ideig éltek együtt, mert a nő hazaköltözött. Legendás szerelmével, a nála tizenkét évvel idősebb Domján Edittel 1972 januárjában egy rádióműsor felvételén találkoztak. Eljön, csak kívánni kell című közös daluk ma is meghallgatható. Dévényi Tibor állítása szerint titokban össze is házasodtak. Domján teherbe esett, de elvetette magzatát. Tíz hónapig tartó, viharos és szenvedélyes kapcsolat után elváltak útjaik, a színésznő negyvenévesen elkövetett öngyilkossága után az énekest önvád marcangolta.

Problémái elől egyszer Németországba (ezt a hatalom megbocsátotta neki), gyakran az alkoholba és több alkalommal (először 18 éves korában) a halálba próbált menekülni.

Az utolsó pillanatban azonban mindig meggondolta magát, segítséget kért és megmentették – egyszer Harangozó Teri törette rá az ajtót, köszönetképpen neki szánta az Egy szál harangvirágot. Végül, 1974. április 30-án már senkitől sem kért segítséget, 30 éves korában véget vetett az életének. Bár halálhírét igyekeztek elhallgatni, temetésén ezrek jelentek meg, a rajongók szó szerint őrjöngtek a Farkasréti temetőben.

A Szécsi-mítosz ma is él, bár felvételeit ritkábban játsszák. Itthon maradt nővére, Szécsi Katalin két könyvben emlékezett rá: a Palika az énekesről, a Több mint szerelem Domján Edit és Szécsi Pál tragikus kapcsolatáról szól. 2009-ben Gergely Róbert főszereplésével Pozsgai Zsolt rendezett zenés játékot Szécsi Pál szerelmeiről. Élete filmre vitelét többen is tervezték, de a film máig nem született meg. Kocsis Ágnes rendező 2011-es Pál Adrienn című filmjében felhangzik Szécsi dala, a Kismadár, Reisz Gábor 2014-es VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjében pedig a Boldogság csendül fel. Születésének 80. évfordulója alkalmából idén emlékkoncerteket rendeznek országszerte.

Fotó: Szalay Zoltán/Fortepan