2024.04.14., vasárnap - Tibor
Zalaegerszeg: 25o - 25o
Az ország 19 megyéjében

Tiltott zónába léphetnek be az idegenek

Wolfy | 2024. március 24. - 13:00
Tiltott zónába léphetnek be az idegenek

A polgári védelem célját is szolgáló létesítmény három napig fedezéket nyújtana atomháború esetén is.

Amikor a 2-es metró a hidegháború viharában megépült, úgy tervezték, hogy egy atomtámadás esetén is biztonságot nyújtson. A Polgári Védelem felügyelete alatt kialakított alagútrendszer légmentesen lezárható járataival 3 napig biztos fedezéket nyújtott volna az oda menekülő lakosságnak. Hogy utána mi lett volna velük, jobb bele sem gondolni.

E hét végétől fogadja a látogatókat a Deák téri állomáson nyílt Metró Kiállítóterem, amelyet az eddig elzárt területen, az egykori diszpécserközpontban hoztak létre. A különleges kiállítótér a budapesti metró relikviáit őrzi, a 2-es metró peronjáról közelíthető meg.

1970 és 2003 között itt működött a vonal diszpécserközpontja, ahonnan a forgalmat irányították. A fővárosi metrózás több mint fél évszázados története során rengeteg változáson ment át. A 2-es vonalat a 2000-es években újították fel, ami sok berendezés és eszköz lebontásával, lecserélésével járt. A régi tárgyak a használaton kívüli diszpécserközpontba kerültek. Így, és itt jött létre – dolgozói kezdeményezésre – a Metró Kiállítóterem.

Aki ide belép, két-három percenként hallhatja a feje fölött elhúzó szerelvényeket. Bár ez a terem a menetirányítóknak adott otthont, nem maradhatott ki belőle egy korabeli szerelvény, még ha csak „az orrát dugja is be” a kiállításra. Itteni létjogosultságát az is indokolja, hogy 3 millió kilométernél is többet futott 40 év alatt, így rászolgált a múzeumi pihenőre.

Ehhez képest majdnem szétvágták, egy MÉH-telepről vásárolta vissza a BKV, amelynek még a NAV szigorú ellenőreivel is meg kellett harcolniuk, hogy gyűjteményükbe kerülhessen saját régi tulajdonuk.

A következő bonyodalmat az okozta, hogyan hozzák be az alig 60 centiméter széles feljárón. Végül flexxel apró darabokra vágták, és a helyszínen legózták ismét össze, pótolva a sérült részeket és eredeti színezést adva a Barbie-nak.

A levágott vezetőfülkét, az eredeti forma- és egyenruhákat, az első metróvezetők egyikének eredeti, cirill betűs jogosítványát, a szintén orosz feliratokkal ellátott vezetői pultot, a kezelőasztalokat és a még megannyi múltidéző ereklyét ezentúl a nagyközönség is megnézheti, megismerve a metró működését és történetét.

A relikviák megőrzésével a BKV nemcsak az elődök munkája előtt tiszteleg, hanem – szándékai szerint – egy különös világot tár azon generációk elé is, amelyek már az informatika világában nőnek fel, és talán már kisautókkal sem igen játszottak, nemhogy olyan valósághű modellekkel, amelyek itt láthatók.  

A BKV – olyan régi közlekedési társaságok utódjaként, mint például a BKVT, a Beszkárt vagy a FAÜ – fontos társadalmi feladatának tartja a fővárosi közösségi közlekedés tárgyi és szellemi emlékének megőrzését. A társaság értékmentő tevékenységének köszönhetően jött létre 1975-ben a Millenniumi Földalatti Vasúti Múzeum, 1992-ben pedig a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum. A BKV értékőrzésének eredménye a rendkívül népszerű, felújított villamosokból, buszokból és trolibuszokból álló nosztalgiaflotta is.

Ennek a feladatvállalásnak újabb eleme a Metró Kiállítóterem, amely mostantól – az egykori diszpécserközpont méreteiből adódóan –  korlátozott létszámban tud látogatókat fogadni, ezért a tárlatvezetésekre előzetesen regisztrálni kell. A közlekedéstörténeti túrák időpontjáról a BKV webes felületein lehet tájékozódni. 

Fotó: Wolfy