2024.04.14., vasárnap - Tibor
Zalaegerszeg: 24o - 27o
Az ország 19 megyéjében

47 éve állt forgalomba, most múzeumba vonult

Wolfy | 2024. április 02. - 12:00
47 éve állt forgalomba, most múzeumba vonult

Jelenleg Szentendréig kell utaznunk, hogy közlekedési múzeumot láthassunk.

A Szentendrén található Városi Tömegközlekedési Múzeum a főváros és Magyarország közösségi közlekedésének történetét mutatja be. Az ipartörténeti gyűjtemény minden évben téli álmot alszik, hogy aztán egy-két járművel gazdagabban ébredjen. Miközben ugyanis a látogatók előtt zárva tart, a muzeológusok megújítják, és elhelyezik benne az újonnan szerzett és rendbehozott masinákat.

Idén most jött el az ébresztő pillanata, és kíváncsian vártuk, milyen újdonsággal rukkol elő a gyűjtemény fenntartója, a BKV. Nos, ez az újdonság egy majdnem fél évszázados régiség, amelyet 1977-ben éppen április első napján állították forgalomba: az egykori Margitszigeti Sétajárat egyik megőrzött és restaurált példánya.

A sok felnőttben kalandos gyermekkori élményeket idéző szerelvény a Nysa mikrobuszokat váltotta fel a szigeten, és egy ideig a Városligetben is teljesített szolgálatot. A négy új sétajárat az UAZ 451 típusú szovjet terepjárók gépészeti főegységeinek felhasználásával készült a BKV házi átalakításában. A két pótkocsit maga után húzó mikrobusz mindhárom része nyitott utastérrel készült, a sofőr és a mellette ülő idegenvezető viszont zárt pilótafülkéjében kapott helyet.

Míg a korábbi Nysa sétajárat csak 10 km/órás sebességgel közlekedhetett, az UAZ mikrobuszok már ennek a két és félszeresével „roboghattak”. A piros-fehér fényezésű szerelvények 48 embert tudtak egyszerre szállítani, és a BKV kőbányai garázsa volt az otthonuk. Az 1977-ben készült elsőgenerációs négy járművet 1989-ben cserélték le, az itt kiállított 726-os pályaszámú jármű az öt második generációs sétajárat egyike.

Rajta kívül persze számos más korabeli tömegközlekedési eszközzel szembesülhetünk. A Budapest arculatát a hetvenes-nyolcvanas években meghatározó Ikarusok és Ganz villamosok mellett olyan különleges járművek is megtekinthetők itt, mint az üzemzavar-elhárítók nagyvasai vagy a karbantartók Schörlingjei.

Nagy szívfájdalmam, hogy a csarnokba nem fér be minden, így sok régi darab – köztük az egyetlen hazai gyártású metrószerelvény, a Ganz-Hunslet motorkocsijának egyedi prototípusa – a kültéren rozsdásodik. Márpedig vannak olyanok, amelyek típusaiknak valóban az utolsó megmaradt példányai, így ha azok az enyészetéi lesznek, valóban pótolhatatlan kincsek vesznek oda.

Mindenesetre ameddig a budapesti Közlekedési Múzeum a városligeti épület lerombolása után nem épül újjá, a Deák téri aprócska földalatti kiállítást leszámítva ez az egyetlen múzeum, ahol a korabeli technikára kíváncsi látogatók megcsodálhatják az egykori BSzKRt-FVV-BKV-flotta darabjait, sőt a vidéki városainkból visszaszármaztatott szerelvényeket vagy akár azok aprócska, de méretarányos másait is.

Fotó: Wolfy